1., Olyan az istened, amilyen te vagy.

2., Úgy irigyelte őket… mert irigyelték őt.

3., Kezdett belefáradni a semmittevésbe.

Mindenféle visszaélést utálok, az érzelmi visszaéléseket leginkább. Utóbbin belül kiemelten a gyermekekkel szembeni visszaéléseket, ami sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Azért sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mert sokan észre sem veszik, mert már annyira beleépült a ránk zúduló információáradatba, hogy ezzel a verbális és vizuális cunamival alaposan megemelték az emberek ingerküszöbét. A gyermekkel kapcsolatos érzelmi visszaélés két „részre bontható”. Az első, amikor a gyermekek az elszenvedői az irányukban történő érzelmi visszaéléseknek, amiknek – mivel gyermekek! – nem is lehetnek tudatában. A második, amikor a gyermekeket használják felnőttekkel szembeni érzelmi visszaélésekre. (Ami egyben gyermekekkel szembeni érzelmi visszaélés is, ha jobban belegondolunk, de erről majd később.)

1.,
– Nem, tényleg tutira nem tehetek róla, egyszerűen allergiás vagyok a gumira – próbálja elkerülni a kotont a férfi a szex előtt.
– Én is allergiás vagyok, de én a „gumiallergiás” pasikra! – feleli a nő, miközben már bújik vissza a tangájába.

2.,
– Neked a kevés is sok – morog a férfi, amikor a felesége visszautasítja a közeledését.
– Neked meg a sok is kevés!

Két dolog van, ami „eltünteti” a korkülönbséget: az egyik a szerelem, a másik a pénz. A címbeli „Korhatár nélkül” nem erre a bejegyzésre vonatkozik, hanem az említett korkülönbségre: hogy egyesek számára nincs korhatár sem felfelé, sem lefelé. Noha ma már nők is vannak, akik bevállalják akár az „unokájukat” is, még mindig az a gyakoribb, hogy fiatal bombázók a „nagypapájukkal” szűrik össze a levet. Mint a történetben is, amely e sorok apropójául szolgál. A csaj – igazi extraklasszis – akár a lányom is lehetett volna, a pasi – igazi vén trotty – pedig bőven az apám korosztályát képviselte.

1., Megőrült a nőkért – ők meg tőle.

2., Szerelmüknek barátságuk lett az ára.

3., Nem csalódott benne – pedig: „Olyan jó lett volna!”