Kiegészítem a címet azzal, hogy előzetes magyarázkodás helyett is. De miről is van szó, egyáltalán mi az a „Kicsim”? Az utóbbival kezdve, ahogy a mellékelt képen is olvasható, a „Kicsim” egy „szentimentális lektűr… izé”. A blog fejlécképe alatt Ms. Vipi címmel írtam két mondatot, amelyben egyebek mellett „bevallottam”, hogy bizony érzékeny, néha kifejezetten érzelgős (is) vagyok. Akár giccsbe hajlóan is – ezt most teszem hozzá.

A lektűr… izé „műfaji megjelöléssel” arra utalok, hogy a „Kicsim” nem irodalmi igénnyel készült(!), hanem spontán(!) született. Nem nekiültem és megírtam, hanem csak „leírtam” azt az izét, aminek foszlányai a napi edzések közben jöttek csak úgy, maguktól. Ezekkel a „foszlányokkal” a fejemben ültem le, ezek voltak a kezdősorok, a többi áradt magától, kvázi automatikus írásként. Ahogy „jólesett a lelkemnek” – hogy ismét visszautaljak a blog fejlécképe alatti Ms. Vipi bemutatkozásra. Semmit nem írok soha senkinek – vélhetően mindig valamiféle lelki önkielégítés, ahogy a karaktereket bepüfölöm a gépbe.

Íme az első rész, kattints ide, ha érdekel! (Folyt. köv.)

Üdv – Ms. Vipi