1., Még hogy a tenyerén hordoz… az ágyig!

2., Szemére vetette, hogy másra is szemet vetett.

3., Egy pillanat alatt beleszeretett… egy pillanatra.

„Egyszerűen imádom a szexet… nekem az az oxigén…” – szokta mondani Dóri barátnőm. … „Ez van, tagadjam le, vagy fojtsam el? Még ha képes is lennék rá… na, nehogy mááár! … Különben meg tehetek én róla, hogy mindegyik alfahímről kiderül, hogy ezért vagy azért nem okés? … Aztán kell egy új… kell, és kész!” Hát most megkapta… „Hetedik mennyország!”

Waris Dirie-t, neve szerint is a sivatag csodálatos szépségű virágát látod a képen. Azt a világhíres egykori szupermodellt, aki mozgósító erejű vallomásával – miszerint gyermekként ő is átesett a barbár „nővé avatási” szertartáson – felemelte szavát a kislányok „körülmetélése”, valójában megcsonkítása ellen. Waris Dirie ma is vezető harcosa a mozgalomnak, amely igyekszik minden lehetséges eszközzel elejét venni az újabb tragédiáknak. Igen, tragédiáknak, hiszen a női nemi szerv megcsonkítása (FGM – Female Genital Mutilation) önmagában is tragédia, hát még az, hogy sok kislány nem is éli túl!

Mottónak azt írnám, hogy színészkedésért sosem adnak Oscar-díjat. Erről azonban majd később, kezdjük az elején – lássuk a történetet! Akkor szakítottak, amikor egyszer végre jó volt neki. Illetve mindjárt háromszor is… vagyis majdnem háromszor, mert az a hülye leállt, mielőtt harmadszor is… „Nekem te ne játszd meg… vagyis el, hogy…! Azért se, mert azonnal észreveszem!” Utóbbit akkor mondta, amikor már a gatyáját húzta. Belőle pedig kitört a röhögés, hogy pont most, amikor végre nem kellett megjátszania…!

– Mehetünk, Hercegnőm? – kérdi Alex, miután megigazította a helyét a kocsiban. – Ne rúgjunk ki a hámból? Nem kérsz egy üveggel? – fordul a díva felé kedvenc ásványvízével.

– Ó, Alex... miért van az, hogy... – de nem tudja befejezni.

– Fogalmam sincs. Csak az idő tudja a választ. De most még ő sem! ... Hajtsd ide a fejed, Hercegnőm! – bíztatja a testőr, majd óvatosan letörli az énekesnő arcán végigszaladó könnycseppet.

1.,
– Rád áldoztam a fiatalságom! – sipítozik a feleség.
– Annak is éreztem! – replikázik a férj.

2.,
– Pontosan tudom, mire gondol – mondta a nő.
– Bocsánat, nem gondoltam komolyan! – védekezett a férfi.

3.,
– Az én férjem nem tudja kimutatni az érzelmeit – panaszkodik az egyik asszony.
– Az enyém sajnos igen! – panaszkodik a másik is, miközben a kék-zöld foltokat mutatja az arcán.

Nem vagyok bulvárfogyasztó, de a hírportálokon akaratlanul is belefut az ember bulvária SZENZÁCIÓiba. „Újra szerelmes vagyok… végre megtaláltam az igazit…” – így kezdődik egy tipikus médiatöltelék-, „celeb”-vallomás bulváriában. Pár nappal az ezt megelőző, szintén tipikus médiatöltelék-, „celeb”-vallomás után, amit szintén bulváriában tett ugyanő. Akkor arról, hogy éppen véget ért az előző „soha véget nem érő” az addigi – „Végre megtaláltam!” – „igazival”. És ezzel „minden véget ért… és örökre… mert soha, de soha többé…” Három napig! Kb. Mert aztán… Tipikus médiatöltelék-, „celeb”-sztori.

„A pornódat izéld!” – Na, ezt a mondatot nem ajánlom, kedves nőtársam. Mármint hogy így űzd el végleg a párodat, aki már amúgy is pornóoldalakon keresi mindazt, amit tőled immáron nem kap(hat) meg. Akkor sem, ha talán mégis… ha lenne is már benned hajlandóság… mert ő már nem így érzi. Széles sávon csatlakozik az internet a farkára, ő pedig „1000 Mbps sebességgel” ejakulál… lelkileg is… és korántsem virtuálisan.

– Hercegnőm, eszméletlenül jól nézel ki! – köszönti Alex Jordan az énekesnőt, miközben kinyitja neki a limuzin hátsó ajtaját. Erre Trevor is kidugja fejét a volán mögül, és elismerése jeleként nagyot füttyent.

– Na, elég volt széltolók, nem vesztek le a lábamról! – nevet az énekesnő, és becsüccsen a helyére. – Nincs is rajtam semmi smink, úgyhogy ne szédítsetek!