„Semmi sem lehetetlen” – állítják egyes „önfejlesztő” bestsellerek szerzői. Ezt így persze felejtsük el, még mielőtt komoly bajunk lesz belőle, de azért vannak jó példák! Következzen hát egy ilyen történet! Erre vágyott már régóta… Érezte és élvezte a férfiak szavaiból áradó vágyakozást, a felcsapó szenvedélyt, a vad érzelmeket, amelyeket ő korbácsolt fel. Nemcsak a puszta látványával – bár kétségtelenül észbontóan hatott –, hanem a szavaival is, amelyekből még a megjelenésénél is erőteljesebb érzékiség áradt. Helyesebben árasztotta, hiszen – míg a férfiak eszüket vesztették – ő nagyon is észnél volt! Tudatosan építette fel magát és élt a maximálisra turbózott készségeivel, képességeivel. Az eredmény pedig minden várakozását felülmúlta. Egyben motiválta is, hogy még többet, még jobbat és jobban – mert még több gyönyörre vágyott.

1.,
– De hát lesem minden kívánságodat! – vágott vissza a férj az elégedetlenkedő feleségének.
– Lesed… persze… de egyet talán már teljesíthetnél is!

2.,
– Meglep, hogy egyedül élsz… te, aki minden nőt megkaphattál.
– Éppen azért.

„Most akkor nem vagy igen…?” ‒ kérdezheted joggal. Nos, akkor lássuk! Nem ‒ mármint a tetkóra nem, mert egyértelműen nem szeretem azt, amit az ember egyik legfontosabb szervével művelnek „varrás” közben. Millió tűszúrással felsértik, és közben testidegen vegyianyagot juttatnak az élő szövetbe. Aki erre nem azt mondja, hogy ez hatalmas baromság… nos, az nem én vagyok. Mert szerintem az. Ennyi, ezt a részét nem ragozom tovább (hogy ‒ például ‒ a testünk a lelkünk temploma… mondhatnám materialistaként is, ateistaként is). Akkor mi az igen? Nem nehéz kitalálni: a mesteri grafikák. Olyanok, amilyeneket a mellékelt videón is láthatsz lejjebb (születőben és készen is).

Mintha már mosolygott volna rá ez a vonzó férfi… Mintha már hallotta volna ezeket a szerelmes szavakat, amiket a fülébe sugdos… Mintha már érezte volna bőrének illatát… és az édes bizsergést is, amit kiváltott… mint ujjai érintése is, ahogy végigsimogatta a testét. … Mintha már hallotta volna ezt a hangot is… az ajtóét… ahogy becsapta, rácsapta… úgy, hogy azt hitte, millió darabra hullik az üveg belőle. Igen, mintha már ezt is hallotta volna! Mint a nyeglén odavetett, kelletlen beismerést, hogy van valakije… hogy már más a valakije… a mindene! … Mintha már szakadt volna meg így a szíve! Igen, most már emlékszik… akkor is pont ezt érezte, hogy: mintha már szakadt volna meg így a szíve…

1., A nőt nézte benne… csak nem látta.

2., Minden vele elkövetett bűnét előre megbocsátotta.

3., Prüdériája mindenkit szemérmetlené tett a szemében.

Komolyan mondom: nagyon tanulságos lehet pornófilmeket nézni, mert rengeteget tanulhatunk belőlük. Például azt, hogy mit nem szabad megtanulni belőlük. Először is, nem tudom, néztél-e „mostanában” pornót? A „mostanában” azért idézőjeles, mert bizony jó ideje ugyanaz a forgatókönyv, ha heteró pornót nézel. És ez a forgatókönyv köszönő viszonyban sincs a valósággal, legalábbis az átlagos dugásokkal (hogy ne „koitáljak” itt neked). Persze az is lehet, hogy én nem vagyok köszönő viszonyban a – pornó generálta – valósággal… igaz, akkor az emberi méltósággal sem. No, mindegy, tegyük fel, hogy nem velem van gond, hanem a pornó-„valósággal”, meg az általa manipuláltakkal!

A szerelem mindent elsöprő ereje. Mi jut róla eszedbe? … Vannak, akikben romantikus érzelmek és emlékek ébrednek arról, hogy a szerelem mindent legyőz… És a szenvedélyes csókra ráúszik a Happy End, akarom mondani, a The End. Miközben a valóságban – még ha sokan el is akarják hazudni maguknak(!) – a szerelem elsöprő ereje úgy nyilvánul meg, hogy kő kövön nem marad… „A szerelem mindent legyőz” pedig egész egyszerűen azt jelenti, hogy először a józan észt győzi le – ahogy a különféle agyszkennelési technikák kimutatják: a lejátszódó kémiai folyamatok az ún. józan ítélőképességért felelős agyterületet is kikapcsolják.